Versnyom

Simon Imre fordításai

A  Versnyomban az eredeti célkitűzés szerint amatőr fordításokat-ferdítéseket, kevéssé ismert vagy ugyancsak amatőr szerzők nyomán született műveket olvashatnak.

Már a harmadik szám óta folyamatosan közöljük Simon Imre fordításait. Jelen számban Jack Kerouac haikuiból szemezgetett a fordító.

Hadd buzdítsak másokat is arra, hogy saját írásaik mellett fordításokkal tiszteljék meg lapunkat. Továbbra is fogadunk amatőr próbálkozásokat, de örülünk a kimunkáltabb magyarításoknak is. Elérhetőségeink:

helyzetember@helyzetember.hu
szerkeszto@helyzetember.hu

Jean-Louis Lebris de Kerouac 1922 március 12-én született a massachusettsi Lowellben francia-kanadai bevándorlók gyerekeként. Négyéves korában meghalt Gerard bátyja, ami nagyon megviselte őt, később regényt is szentelt fivére emlékének. Angolul csak hat éves kora körül tanult meg. A középiskolában kezdett futballozni, és olyan tehetségesnek bizonyult, hogy 1940-ben felvételt nyert a Columbia Egyetemre, egy lábtörés miatt azonban otthagyta az iskolát és hazament, ahol sportriporterként dolgozott. 1942-ben útnak indult, alkalmi munkákból élt, és eljutott Washingtonba, Bostonba. A háborúba lépéskor a haditengerészethez csatlakozott, így eljutott Grönlandra, Új-Skóciába, de pszichológiai okok miatt majdnem leszerelték. Angliában is járt, ahonnan hazatérvén megismerkedett Alan Ginsberggel és Neal Cassadyvel, és a beat-nemzedék (állítólag Kerouactól származik az elnevezés) más nagyjaival. Ekkor kezdett írni, és barátaival 1949-től utazgattak az Államokban életforma-szerűen, amely élmények hatására született az Úton. Több regényt is írt, verseivel felolvasóesteken vett részt. Az Úton 1957-ben jelent meg, és óriási hírnevet hozott neki, ami azonban magánéleti válságba sodorta Jacket, amiből harmadik, ezúttal sikeres házassága és anyjához költözése húzta ki valamelyest. De későn, 1969 október 20-án májzsugor okozta belső vérzésben meghalt.

A haiku tradicionális japán lírai műfaj és forma, három rímtelen hangsúlyos, felváltva 5 és 7 szótagból álló sorral. A 16. században reformálták meg a műfajt a természetábrázoláshoz és mély filozófiai tartalmakhoz kötve. Európában is a 16. században ismerték meg, de később terjedt el, és az európai haiku-költészet igazából már nem mutat sok rokonságot az eredeti japánnal: a formai kötöttségek lazultak, a szimbólumrendszer nálunk nem ismert. Mindazonáltal nagyszerű nyugati (és magyar) haikuk születtek. Íme.

Jack Kerouac: Haikuk könyve

Jack Kerouac: Haikuk könyve

(részletek)

a kis veréb az
ereszcsatornámon
körös-körül néz

*

a fa úgy néz ki
mint egy kutya
a mennyországot ugatja

*

leány szekérrel –
vajon
mit is tudok?

*

kedd – még egy
esőcsepp
a tetőmrol

*

megtaláltam a
cicámat – egy
csendes csillag

*

a reggeli dérben
a macskák
lassan lépkedtek

*

ma nincs távirat
– csak még több
hulló falevél

*

a madárfürdőben
megfagyva
egy falevél

*

az első decemberi
hideghullám – még
egy tücsök sincs

*

hűs szellő – csak egy
tétovázó látvány
lerombol mindent

*

50 mérföldre N.Y.-tól
egyedül a természetben
a mókus eszeget

*

két utazó eladó
megelőzik egymást
egy nyugati úton

*

a régi tengeri csaták
füstje
elmúlt már

*

Oklahoma malmai
minden irányba
néznek

*

zsuzsu gyöngyök a
zen instrukción –
térdeim fáznak

*

hallgasd a madarak énekét!
minden kismadár
meg fog halni!

*

alkonyat – a madár
a kerítésen
az én kortársam

*

szürkület – túl sötét van
hogy olvassak,
túl hideg

*

felesleges! felesleges!
– záporeső ömlik
a tengerbe

*

otthon,egyedül
Yoka Daishit olvasok,
teázom

*

a cipőtalpam
tiszta
egy esős séta után

*

nyugat felől jövet,
a holdat eltakarva,
felhők – csend van

*

madarak éneke
a sötétben
esős hajnalon

*

na jó most itt vagyok
délután kettő –
milyen nap is van ma?

*

gyógyszeres szekrényemben
a téli légy
öregségben elhalt

*

hajnali sárga virágok
– a mexikói
részegekre gondolok

*

besötétedett – túl sötét
van látni a lapot
túl sötét

*

mi a buddhizmus?
– egy bolondos
kismadár sír

*

a futballpályát átvágva
munkából hazafelé jövet,
a magányos üzletember

*

imagyöngyök a
Szent Könyvön
– térdeim fáznak

*

zápor után
az ázott rózsák közt
a madár csapkod a tócsában

*

egy szép fiatal kislány
felszalad a könyvtár
lépcsőjén – rövid nadrágban

*

méhecske, miért bámulsz
engem te?
én nem vagyok virág!

*

tavaszi hold –
hány mérföldre vannak
azok a narancs virágok!

*

amikor a hold leereszkedik
az elektromos vezetékekhez
elindulok

*

e júliusi estén
a küszöbömön
egy nagy béka

*

hajnal, egy hulló csillag
– egy harmat csepp
esik a fejemre

*

a szupermarket mögött
a parkolóhely gizgazában
lila virágok

*

november – milyen
orrhangon kiabál
a részeg kalauz

*

bámulni a holdat
januárban – Bodhisattva
titokban pisil egyet

*

egy fekete tehén
és egy fehér madár
egymás mellett állnak a parton

*

nyári éjszaka –
a kis cica játszik
a zen naptárral

*

a szútrákat próbálom tanulmányozni
a cica a könyv lapján
játszani akar

*

a hold fehér –
a lámpák
sárgák

*

tücskök – eső után
ciripelnek –
megint?

*

alkonyat – madár
a bokorban
esik

*

tavaszi éjszaka –
egy falevél hull
a kéményemről

*

esős éjszaka
– belebújok
a pizsamámba

*

a postás késik
– a vécé ablak
fénylik

*

későn megy fel a hold
– zúzmara
a füvön

*

az anya és a fia
átvágtak
a kertemen

*

szép nyári éjszaka
pompás akár
Jézus palástja

*

várom hogy lehulljanak
a falevelek –
jé, most esik egy

*

egy esőcsepp
a tetőről
a sörömbe pottyant

*

a holdnak
macskabajusza lett
egy pillanatra

*

a fán hét madár
nézelődnek
minden irányba

*

egy haikut kértem
Albert Saijo-tól
nem szólt semmit

*

a nyári szék
– magától himbálózik
a hóesésben

*

a pipám kialudt
a Gyémánt-szútra
mellett – mit gondolsz?

*

a csendes házban
anyám
sopánkodva ásitozik

*

hóesés a külvárosban
– a postás és
a költő, gyalogolnak

*

hóvihar a külvárosban
– az öregek lassan vezetnek
három háztömbnyire a boltba

*

egy viccet mondtam
a csillagok alatt
senki sem nevetett

*

keresve a macskámat
a gizgazban
egy lepkére bukkantam

*

Iowa-fellhők
egymást követik
örökkévalóságba

*

az alvó éjjeli lepke –
nem is tudja
a lámpák felgyulladtak megint

*

felgyújtottam a lámpát
megint
– az alvó éjjeli lepke

*

halloween-színek,
narancs és fekete
egy nyári lepkén

*

olvasom a jegyzeteimet –
a légy a lapról
az ujjamra ugrik

*

hideg csípős októberi reggel
– macskák verekednek
a gazosban

*

csillagok versenyeznek
igen gyorsan
a felhőkön keresztül

*

napos idő – madárnyomok
és macskanyomok
a hóban

*

a hold tökéletesen
kerek
az ég kellős közepén

*

egy hosszú sziget
az égen
a tejút

*

északra húzó madarak –
hol vannak a mókusok?
egy repülő Boston felé tart

*

árpaleves Skóciában
novemberben –
szomorúság mindenütt

A fordításokat Simon Imre készítette, és ajánlotta fel a HelyzetEmbernek. Köszönjük.